(Al:Allen, La:Lavi, Ka:Kanda, Le:Lenalee, Ko:Komui, Re:Reever)

- Le: Ki lehet az ott? - nézett a képernyőre.
- Re: Nem tudom, de sűrgős lehet, ha ilyen essős időben idejött.
- Ko: De honnan tudja, hogy van liftünk?
- La: Nagyon aranyoooos!
- W: Will vagyok. - állt a kapu elé - Kandával szeretnék beszélni.
- Re: Honnan ismerheti?
- Ko: Biztos a barátnője. - kuncogott - Kérdezd meg mit akar tőle.
- Re: Miért keresed Kandát?
- W: Az magánügy! De fontos lenne, szóval engedjetek be! Halálra fagyok!
- Ko: Kanda nincs itt. - ragadta magához a mikrofont - Elment.
- Re: De Felügyelő!
- W: Rendben, akkor megvárom itt. - ült le a kapu elé.
- Al: Mégsem hagyhatjuk ott!
- Ko: Ha megunta elmegy. Na, ki hoz nekem kávét? - mosolygott.
Kanda jött be a Tudományos Részlegbe.
- Al: Kanda, a barátnőd keres. Ott van a kapu előtt.
- Ka: Hé, tökmag! (hoy, moyashi :D) Nincs jobb dolgod?
- Al: De komolyan! Nézd meg magad!
Kanda a képernyőre nézett.
- Ko: Ismered?
- Ka: Igen. Engedjétek be. - rohant ki.
- La: Ebbe meg mi üthetett?
- Ka: Miért jöhetett ide? - merült el a gondolataiba.
A kapu nyílt, majd Will beljebb ment.
- W: Na végre.
- Ka: Szia Will.
- W: Kanda... é-én...
- Ka: Csurom víz vagy!
Levette a kabátját, majd a lányra terítette.
- W: K-Köszönöm.
- Ka: Gyere. - indult el előre, majd Will is követte - Minek jöttél ide? Megmondtam, hogy nem jöhetsz ide!
- W: Tudom, de... mostanság történt pár dolog...
- Ka: Ez nem kifogás!
- W: Meglátogatott a Gróf!
- Ka: Hogy mi? - állt meg.
- W: Daisuke nemrég halt meg. Utána jött el hozzám. Csak hozzád tudtam fordulni!
- Ka: Rendben. - indult tovább.
A többiek már ott lógtak az ajtóban, és nézték, hogy ki lehet az a lány.
- Ka: Lehetőleg...
- W: Ne említsem meg ki vagyok. Egyszer találkoztunk, semmi több.
- Ka: Helyes.
Benyitottak. Hírtelen senki nem mert megszólalni. Majd végül Allen törte meg a csendet.
- Al: Ki a barátnőd?
- Ka: Fogd be...
- W: Will vagyok!
- Al: Akkor a csapat... Komui, Reever, Lenalee, La-
- La: Én Lavi vagyok. - Lavi fogta, arrébb lökte Allent, majd megfogta Will kezeit - Hogy hogy ide jöttél?
- W: Kanda egyszer megmentette az életem. Mikor láttam ezt a jelet, felkutattam a Rendet, és végül itt lyukadtam ki.
- La: Tehát akkor nem a barátod?
- W: N-Nem. - mosolygott.
- La: Strike!
- Ka: Menj innen de nagyon gyorsan! - fogta rá a kardját.
- La: O-Oké! - hátrált.
- Ka: Will itt marad egy ideig. Kérek egy üres szobába kulcsot.
- Ko: Nem veled alszik?
- Ka: Nem!
Komui elővette a kulcscsomóját.
- Ko: Nem tudom melyik lehet az...
- Ka: Megoldom! - kapta ki a kezéből.
Kanda előre ment, Will meg követte.
- Ka: Ayame tud róla, hogy eljöttél?
- W: Őszintén, mit nem tud meg Ayame...
- Ka: Mit mondtál neki?
- W: Hogy egyik barátnőmhöz jövök. Nyugi, nem követett.
Először Kanda szobájába mentek be. Keresett Willnek száraz cuccot.
- W: A lótusz virág... - nézte a kis homokórát - A többiek tudnak már róla?
- Ka: Nem! - nyomta a kezébe a ruhákat - Öltözz majd át.
Megfogta Will kezét, majd magával húzta. Mikor odaértek a szobába, Kanda próbálta kinyitni az ajtót, de egyik kulcsal se bírta.
- Ka: Ez a hülye ajtó. - húzta elő a kardját.
- W: Nyugi, Kanda. - vette el a kulcsokat - Nyugalom!
Ő is próbálkozott, de neki se sikerült.
- Ka: Nyugalom mi?
- W: Oké. A nagy francokat! Gyerünk, szedd szét.
- Al: Várjatok! - rohant oda Allen - Komui küldött. - állt meg előttük lihegve - Itt a kulcs.
- W: Erről beszéltem. - mosolygott - Nyugalom.
Végre sikerült kinyitni az ajtót.
- W: Hát, köszönöm, hogy segítettetek.
- Ka: Szándékosan csinálta, nem igaz? Most már mehetsz. - nézett Allenre.
- Al: Áhh, megvárhatlak.
- Ka: Tünj el, tökmag!
- Al: Rendben... - kullogott el.
- Ka: Fárasztó lehetett a napod. Menj pihend ki magad.
- W: Köszönöm. És bocs, hogy a terhedre vagyok. Amint lehet, tovább állok.
- Ka: Ne aggódj emiatt... Hisz te mondtad, csak hozzám tudtál fordulni.
- W: Köszönöm.
Kanda magához ölelte Willt, majd továbbállt. Allen visszaérkezett a többiekhez.
- Ko: Na, mesélj már mi volt! - támadta le Komui Allent.
- Al: Hát, Kanda nagyon azt akarta, hogy kettesben legyenek.
- Ko: Egy szerelmes pár.
- Al: Aztán nem sokkal később, mikor elmentem, Kanda magához ölelte.
- La: Tényleg Kandát láttad? Nem sérült meg a szemed?
- Al: Nem! Mert?
- La: Csak mert Kanda... az utálaton kívül nem nagyon fejez ki mást...
- Al: Most már tuti a barátnője! - vigyorgott.
Az emlegetett Kanda lépett be.
- Al: Na, hogy van a barátnőd? - mondta gúnyosan.
- Ka: Nem a barátnőm!!
- Al: Tényleg? Pedig nekem nem úgy tűnt... - és még mindíg vigyorgott.
- Ka: Te átkozott tökmag. - fogta rá a kardját - Még egy szó, és tényleg megnézem, vannak-e belső szerveid.
- La: Ezek egyfolytában veszekednek. - súgta Lenaleenak.
- Le: Talán mégis csak ők a szerelmes pár.
- La: Megyek, beszélek a kiscsajjal.
Lavi fogta, majd kiosont a szobából. Elment Will szobájáig, majd bekopogtatott hozzá. Semmi reakció nem jött, így hát benyitott.
- La: Szia...
Will ott feküdt az ágyban.
- La: Ilyen gyorsan elaludt volna? - odament az ágyhoz, majd leült mellé.
Hírtelen egy pisztoly szegeződött Lavi fejéhez. A pisztolyt Will tartotta.
- W: Ki vagy te, és mit keresel itt?
- La: Nyu-Nyugi. Én csak jöttem köszönni.
- W: Mi a neved? - ült fel.
- La: La-Lavi.
- W: Ja igen, megvan. Örvendek. - tette le az ágyra a fegyvert.
- La: Te fegyverrel szoktál aludni?
- W: Csak elővigyázatosság.
- La: É-És legalább tudod használni?
- W: Viccelsz? Nálam jobbat nem találsz.
- La: Honnan jöttél?
- W: Nem messze innen...
- La: Jó... De honnan?
- W: Úgyse húzol ki belőlem semmit.
- La: Nem is ez a célom... Na jó, csak egy kérdés...
- W: Mondjad mit akarsz.
- La: Te tényleg Kanda barátnője vagy? - vigyorgott.
- W: A felesége vagyok.
- La: Mi? - nézett rá nagy szemekkel.
- W: Csak vicceltem. Életemben egyszer láttam. És hálás vagyok neki.
- La: Akkor semmi nincs?
- W: Semmi.
- La: Az életedre esküszöl?
- W: Azért arra nem...
- La: Szóval akkor mégiscsak...
- W: Ne kombinálj kis vöröske! A pisztoly nálam van!
- La: Rendben, rendben! Akkor hagylak aludni! - állt fel.
- W: Helyes.
- La: Szia, Will. - kiment.