Hirdetés:még mielött valaki félreértené ez csak egy bevezető rész ,hogy mi történt Iyuméval,hogy értsétek az egész történetet.Tudom egy kicsit rövid,elcsépelt,de a folytatása részletesebb lesz.Chatey is segített benne,szóval ez az első fejezet közös munka.

 

 Sötét éjszaka  van semmijen hangot nem hallok csak halk horkolást a másik szobából. Kezem lezsibadt, a fáradtságtól már a kezemet sem tudom mozgatni, az oldalam is ég a fájdalomtól.Éppen Urahara Kisuke boltjában fekszek sérülten,miközben az elmúlt 10 évről gondolkodok :
    "  20 éves voltam,mikor megkaptam a kapitányi kinevezésemet,mégpedig a 6.osztagban.Abban az évben kapttam meg a Mitsuko ház
vezetését.Bár ez nem jelentett semmit,hiszen a házam erekjéjét ellopták,ami a legfontosabb volt egy nemesi házban.
      De ami a lejobban megdöbbentett az az,hogy aki az erekjét ellopta az Mitsuko ház első vezetője volt,az apám Mitsuko  Izachi
Apám nem hagyott mást nekem,mint a szégyent.Egyértelművé vált akkor a feladatom:visszaszerezni az ellopott tárgyat és a házam
büszkeségét.
       Hozzá is láttam a feladathoz,de 3 évvel ezután,egy éjszakai napon, lidárcek támadták meg a Tiszta Lelkek városát.Sose tudtuk megfejteni,hogy hogyan történhetet ez meg (legalábbis én akkor nem tudtam meg). Én a 2.osztag kapitányával Yoruichivel és a 12.osztag kapitányával Uraharaval voltam egy csapatba osztva, akik egyben a legjobb barátaim voltak. A lidércek sokasága miatt szétváltunk.Nem tudtam megérteni miért, de a lidércek csak egyvalamiért törtek a Tiszta Lelkek városában élő emberek életéte : mégpedig miattam.Miután sikerűlt megtörniük az erőmet,elhurcoltak a saját világukba Hueco Mondoba.10 évig voltam ott fogságban.A fogvatartóim szándékát nem tudtam meg , hogy mit akarnak velem elérni,csak annyit tudtam ,hogy kisérleteket végeztek velem , ami olyan iszonyú fájdalommal járt ,hogy volt olyan idő,hogy azt hittem végem"
      
       Annyira belemerültem a gondolataimba ,hogy nem is vettem észre,hogy már reggel van.Az zökkentett ki a gondolataimból,hogy valakik beszéltek az ajtó elött..Egyszer csak benyitott egy fekete hajú haoris férfi.Nem ismertem fel elöször,de amikor a szemünkön egy pillanatra találkozott nagyott kiálltottam.....................TE VAGY AZ KUCHIKI?-nem válaszolt,csak bámult a fapofájával.
    -  Látom elökerültél-szólalt meg végül.
    -Igen előkerültem,de látom te sem maradtál a hadnagyi rangodon.
    -Mégis mit gondoltál?...Hirtelen az ajtó két szárnya kinyílt.Még 9 kapitány lépett be.Elkerekedett a szemem.Ezek meg hogy kerültek ide?Jobra nézttem,balra néztem,majd Kisukéra nézttem,aki csak vigyorgott.Felvontam az egyik szemöldökömet...
-HÜHA!!!