~.EGYpercesek.~

Allen Walker(D.Gray-man) - A mesterem egy napja

05.00 - A mesterem horkolására ébredtem fel. Nem kellemes az is biztos. Egy szobába aludni vele nem igazán jó. Én például sosem tudtam nyugodtan aludni abban a tudatban, hogy a mesterem itt van a közelben. Mivel még halál fáradt vagyok, inkább csak ültem, és néztem milyen vicces mintája van a falon lévő tapétának.

06.00 - Mivel tegnap átjöttünk egy másik városba, munkát még nem tudtam szerezni. De majd ha a mester felébredt, szerzek. Addig nem merem itt hagyni egyedül, a végén még kirobbant egy Világháborút! Ezért elkezdtem elpakolgatni a kiürült boros, wiskys üvegeket, a mesterem szanaszerte szét pakolt ruháit... és a többi cuccát.

10:30 - Jelentem, végeztem a pakolással. A mesterem még mindig durmol. Ha nem találok munkát minél hamarabb, nem lesz pénz kifizetni a mesterem hóbortos szokásait. Így végső kétségbeesésemben elkövettem egy nagy hibát. Megpróbáltam felébreszteni a mesterem. Ő csak felült, és egy "taknyos kölyök ne zavarj alvás közben" beszólással akkorát húzott be nekem, hogy lefejeltem a szemközti falat. A fene vigye el. Vérző orromat hideg víz alá dugva jutott eszembe, hogy mesterem mit szokott mondani: "Sose ébressz fel, ha alszom! Az alvás szépít! Ne gátolj meg, hogy tökéletesen szép testem még tökéletesebb legyen!"

11:30 - Reménytelen, nem ébred fel. Kezdtem éhes lenni, úgyhogy a megmaradt pénzből - amit valamilyen csoda folytán a mesterem nem itt el - Elmentem "reggelit" szerezni.

12:00 - Beszereztem a reggelit, szépen össze is készítettem, amikor a mesterem végre kitápászkodott az ágyból. Levetette magát a székre, és elkezdett falatozni. Egy árva lekváros kenyeret tudtam csinálni magamnak, mert mind felfalta, amit beszereztem. Jellemző. Aztán az órájára néz, és elkezd velem üvöltözni, hogy milyen késő van, miért nem ébresztettem fel. Persze amikor szóvá tettem, hogy mit mondott régebben, "én ilyet nem mondtam, taknyos kis tanítványom!" mondattal elküldött boltba, hogy vegyek neki valami wiskyt, és cigit de azonnal. Amikor közöltem vele, hogy nekem még nem adnak, kidobott a házból, hogy őt nem érdekli.

13:30 - Végre sikerült találnom egy kocsmát, ahol mosogatás, söprögetés, felmosás fejében adnak majd nekem cigit, és wiskyt. Mivel három előtt vissza kell térnem, a kocsmáros azt mondta, hogy elenged majd 14:45kor. Addig viszont mosogatás!

14:00 - Lassan telik az idő. Amíg a mesterem biztosan henyél, én itt gürizek. A tányérokkal, és legfőképp a poharakkal úgy minden 10. percben tele lesz a mosogató, úgyhogy amikor végeztem teljesen a mosogatással, gyorsan kell felsöpörnöm felmosnom, mert a poharak egy idő után kifolynak a mosogatóból. Itt ilyen, hogy előáztatás, mosogatás, öblítés nincs... gyorsnak kell lenni. Mosogat, egyből öblít, mint a villám.

14:45 - A kocsmáros elengedett végül egy üveg wiskyvel, és két doboz cigivel. Megköszönte a segítségem, én pedig szaladtam vissza. Ahogy beléptem, a mesterem "Hol voltál a wiskymmel hülye tanítványom?" üdvözléssel fogad. Kibontja az üveget, és vedelni kezd mint egy őrült. Mikor megemlítem neki, hogy itt az idő mennünk kéne, felmordul, és elkapva a karom, elráncigál.

15:00 - Háromtól négyig. Ezt az időt a mesterem "tanítással" tölti. Ami azt jelenti, hogy felkutatunk pár tucat akumát, és ő amíg heverészik, cigizget, és iszogat, addig nekem el kell bánnom velük. Az nem számít, ha egyszer kétszer eltalálnak... a mesterem szerint "minek vagyok olyan béna, hogy eltalálnak?" Az se számít, ha már félholtan fekszem... "kelj fel, most nincs idő alvásra taknyos kis tanítvány!" mondja erre. Persze ilyenkor nagyrészt közbelép... de az utolsó pillanatban...

15:55 - A mesterem elmegy, miszerint már rég elmúlt négy óra. Keresett nekem munkát. Újra a tányérok és a mosogatás. Megmondta, hogy melyik kocsmában van, mivel ha megkapom a fizetésem, egyből át kell adnom neki.

22:30 - Végeztem a munkával, záróra, megkapom a fizetésem. Ballagok a kocsma felé, hogy átadjam mesteremnek. Ő épp most szabadul ki egy szőke, és egy barna hajú "mindenem az ég világon kinn van" nővel. Vigyorogva, és már atom részegen kullog felém, h "mennyit kerestél taknyos kölyök?" mikor kikapja a pénzt a kezemből, még megjegyzi, hogy elég kevés, majd azzal engem a dühömmel együtt otthagy. Persze a mesterem újra fizetés nélkül távozott, így engem kaptak el, hogy fizessem ki a számláját, amin egy, kettő, öt, hat nulla sorakozik egymás után. Mivel más ötletem nincs, pénzem meg pláne, kihívom őket egy pókerpartira. Röhögnek... és röhögnek... még mindig... ki tudja mikor hagyják abba... végül még mindig röhögés közepette közlik, hogy oké, de ne sírjak, ha a gatyám is rámegy.

23:59 - Erős mezőny volt. Még engem is megszenvedtettek egy kicsit, mégis mindent elnyertem tőlük. Vigyorogva szedtem össze mindent, és indultam ki. Aztán odavetették nekem, hogy csaltam, és kérik vissza minden pénzüket. Persze, hogy csaltam, de olyan jó vagyok, hogy észre se vették, magukra vessenek. He~he~he *ördögi kacaj*. Mivel nagyon akarták azt a pénzt, gyorsan futásnak is eredtem. Egy sikátorba rohantam be, ahol egy kerítésen átmászva sikerült leráznom őket.

00:25 - Végre visszaértem. Mikor beléptem, a mesterem még mindig ivott a két hölgy társaságában. Nagy ricsajt csaptak. A mesterem a szokásos "hát előkerültél kis taknyos? Épp rosszkor, szóval elmehetnél futni egy kört" beszólását lökte, de hulla vagyok, aludni akarok. A két lány meg az arcomat csipkelve, a hajamat borzolva vinnyogtak, h "jaaj de kis éédes". Bwááh. Leráztam magamról őket, gyorsan megfürödtem, kentem még a megmaradt lekvárból és kenyérből vacsorát, majd lefeküdtem, hogy aludjak.

02:54 - A mesterem épp most kíséri ki a hölgyeket, majd bájvigyorral a képén elmegy zuhanyozni, majd lefekszik, és hozzáteszem horkolva elalszik. Pár perc múlva engem is elfog az álom.

05.00 - Újra egy kellemetlen ébredés, újra egy kellemetlen nap, újra a kellemetlen mesteremmel.