Az átváltozás

Minden egy kis Magyarországi városban kezdődött. Reggel mikor felébredtem, 5:55-kor csörgött a vekkerem, én erre majdnem kiestem az ágyamból. (De csak majdnem). Felöltöztem, megreggeliztem, rendbetettem magamat. Nagyon siettem, mert a barátaim már vártak a kapuban. Felszálltunk a buszra és 1 óra múlva már a suliban voltam, készültem a tanításra. Már a menyire a padon való fekvést annak lehetett nevezni. Az előző 3 óra teljesen kifárasztott. Ráadásnak még volt 2 órám. A középiskola nem egy piskóta főleg a gimnázium, nemrég iratkoztam be, de már tavasz van. Gyorsan telnek a napok az egyszer biztos.

Ideje lennem bemutatkozni, Izáya Iziko vagyok, 15 éves elsős gimnazista, tudom furcsa név egy magyar lánynak, de az őseim Japánból származnak. Vállig érő szőke hajam van zöld szemem…

De ez nem tart sokáig! A fene bejött a tanár majd később folytatom. Annyit még elárulok, nem vagyok egy égimeszelő.

- Jó reggelt osztály – köszöntött az osztályfőnök

- Jó reggelt! – mondtuk kórusban

- Üljetek le, valami fontosat szeretnék mondani. – Ült le közben a tanár.

- Lehetőségünk van rá, hogy az egyik legjobb diákunkat, cserediákként 1-2 évre egy maga által kiválasztott országba küldjünk.

„ Hát ez nagyszerű adja az Isten, hogy az a diák én legyek léci, léci, léci!- Gondoltam reménykedve magamban.

- Mi rád gondoltunk Izáya!

- MI, hogy rám! Na, ne! Már tudom is hova fogok menni. De ez biztos, mármint, hogy én megyek?

- Igen. És mihamarabb válaszd ki, hogy hová mennél, mert a jegy lehet, hogy már ma megjön.

- Rendben, akkor Japánt választom! – Örvendezve jelentettem ki.

Eközben a gyerekek nagy hangzavart keltettek, a tanár alig bírta őket lecsitítani.

- Na de gyerekek, csendet, ha kérhetném!

A diákok csak folytatták a hangoskodást egyre hangosabban. Én azon töprengtem, hogy vajon mikor indulok, és hol leszek elhelyezve az alatt az 1-2 év alatt. De ez most mellékes volt, annyira boldog voltam majd szétvetett az öröm és a boldogság.

- Tanár úr! Lehet egy kérdésem?

- Persze mond csak.

- Az a helyzet, hogy szeretném megkérdezni, hogy mikor indulok?

- Holnap után! Ha persze minden jól alakul. Még lesz, egy órátok úgy tudom, az óra után meny haza majd a jegyet postán küldjük ki. Holnap nem kell bejönnöd, csak készülj fel a nagy utazásra jó.

- Rendben köszönöm.

Ezzel a tanár ki is ment. A következő óra nagyon gyorsan elment nem tudtam másra gondolni csak az utazásra, mikor végre hazaértem, mindent töviről hegyire elmeséltem anyukámnak a nagy hírt.

- Jaj, kicsikém ez olyan jó hír, és már 2 nap múlva mész, nagyszerű.

- Anya kezdjünk el összepakolni!- Mondtam fáradtan.

- Majd holnap elkezdjük, most pedig gyere, levacsorázni aztán fürödj meg és búj ágyba. – Mondta kicsit parancsolóan.

Mikor megvacsoráztam és megfürödtem, befeküdtem az ágyamba. Próbáltam elaludni, de nem ment. Ekkor megjelent egy Misztikus Tündér (a Yu-Gi-Oh-ból már ismeritek). Felkeltem, de nem értettem semmit igaz a párbajkártya már Magyarországon is ismert volt addigra, de én nem hittem a szememnek.

- Üdvözöllek! – Szolt kedvesen a tündér

- Mondanom kell neked valamit, te vagy a kiválasztott, aki a négy legértékesebb drágakő egyikét szimbolizálod.

-A gyémántot!

- Mi, milyen gyémántot? Biztos csak álmodom ezt az egészet!

- Ez nem álom! – Sajnos fel kellett fognom, hogy ez tényleg a valóság, mert annyiszor próbálta megcsípni magamat hasztalanul, hogy ez biztos igaz.

- Rajtad kívül még van 3 lány az egyik a Rubintot, a másik a Smaragdot a harmadik pedig a Zafírt szimbolizálja.

- Ha jól sejtem ők is most fognak átváltozni.

- Átváltozni? Mégis mivé?   - Vontam kérdőre a tündért.

Mire kimondhattam volna már elkezdődött ez az átváltozás vagy mi. A szemem színe arannyá változott, a hajam a földet kezdte súrolni. Természetesen arany színben ragyogott. Mikor ennek az egésznek vége volt észrevettem, hogy nagy rám a pizsama nadrágom. Csak úgy lecsúszott rólam még jó, hogy volt rajtam bugyi.

Úgy éreztem, mint aki most adott le kb. 15kg-ot. Olyan törékeny lettem mivel nem voltam magas, de most már vékony is vagyok.

- Ez hihetetlen! – Kiáltottam fel örömömben

- Tudom, hogy hihetetlen, de mivel elérted a 15éves kort így ennek is meg kellett történnie. Eredetileg a szülinapodon kellet volna átváltoznod, de mi előbbre hoztuk e miatt a japán út miatt.

- Mi köze ennek a Japán úthoz?- Kérdeztem értetlenül

- Majd megtudod. A többi három lány is oda tart, mert kötelék van köztetek.

-  Kötelék, milyen kötelék?

- Mind a négyen, másodpercre pontosan ugyan akkor születtetek.

- Na, ne ez egy kicsit nekem sok. – Vetettem magamat az ágyamra.

- Nincs lazsálás még dolgunk van. – Mondta a tündér parancsolóan.

- Még be kell vásárolni, hiszen úgy tudom most minden ruhád nagy rád. – Mondta viccesen.

- ÓÓÓÓ ez igaz, de nincsen pénzem bevásárolni - Ijedtem meg hírtelem a hír hallatán.

- Ne aggódj, gyere, fogd meg a kezem.

Én gyorsan engedelmeskedtem és hírtelen egy másik helyen voltún, egy tökre üres, kihalt plázában.

( Mármint minden ott volt csak emberek nem voltak)

- Hú ha ez aztán szúper és most vásárolni fogunk? – kérdeztem miközben a szemem ide-oda járt.

- Igen, pontosan, válogass nyugodtan.

Kényem-kedvem szerint válogattam a ruhákból, a cipőkből és

Lesznek. minden, ami kellet az útra. Majdnem az egész éjszakát ott töltöttem, de még tudtam otthon egy kicsit aludni. Majdnem 11 óra volt, anyukám bejött az ajtón, de a sok cucctól alig bírt bejönni. Először nem vette észre a változást csak mikor kikeltem az ágyból.

- Veled nem mi történt kislányom – Kérdezett meg hökkenve.

Elmeséltem neki mindent, ő meg csak nézett értelmesen. Nem akarta elhinni, de kénytelen volt, mert ez a sok cucc nem kerül ide magától az biztos, és hajamat meg a szememet se tudta mire vélni.

-  Anya a tündér azt mondta, hogy japánban óvakodnom kell a gonoszoktól és nem szabad egy fiúban se megbíznom bármilyen kedvesnek is látszik. Az utolsó szava a tündérnek az volt, hogy „a szépség, amit most szereztem annak két oldala van, átok és egyben áldás is a számomra.

Nem tudtam kiverni ezeket a szavakat „Átok és egyben Áldás. Mit jelenthet ez? Az egyszer biztos, hogy a nyakamban lógó gyémánt csillagnak is köze van hozzá.

De vajon mi? A hajamról meg csak azt tudom, hogy gyémánt és arany keveredése a legritkább ékkő, amit valaha találtak ezen a földön. nincs neve, de nagyon értékes. És ha valaki megkaparintja, akkor annak baljós következményei lesznek.