4.fejezet

A csőrkirály

Teltek múltak a hetek és Yugi a lelkemet is kigyakorolta velem. Egy nap vagy tízszer is párbajoztunk, természetesen mindig ő nyert de ahogy múlt az idő egyre nehezebb dolga volt velem. Úgy érzem készen állok egy igazi párbajhoz, és Yugi is azt mondta hogy mindenem megvan ahoz hogy kihívjak valakit.

-Már csak egy párbajpultra lenne szükséged.-mondta Yugi.-Igen. Várjunk csak amikor először találkoztam a nagyapáddal azt mondta akkor adja csak oda ha készen állok.-Ja igen, most már emlékszem.

-Mit szólnál egy párbajhoz velem?-vigyorgott Joey.

-Hát nem is tudom.-ellenkeztem.

-Nem kell félni nem foglak annyira megalázni.

-Nem is attól félek.

-Akkor?

-Hogy én aláználak meg téged.-viccelődtem.

-Yamiának igaza van Joey, nagy falat lenne ő neked.

-Jaj hagyjatok már! Meglátjuk mennyit tanultál.

-Hát jó rendben csak először be kell szereznem a párbajpultomat.

-Rendben, akkor suli után?

-De hol?

-Mit szólnátok Kaiba Land egyik párbajteréhez?-kérdezte Yugi.

-Rendben akkor ott Suli után. Hi-hi készítsd a paklidat Yamia! Most meglátjuk ki a jobb.-kiáltotta lelkesen Joey.

-Azért nem kell túldramatizálni.-mondta lehangolóan Téa.

·         Yugi biztos hogy menni fog?-kérdeztem aggódva -nem akarok már az első párbajomnál leégni.

·         Persze, csak soha ne feledd el hogy a kártyának lelke van nem pedig ereje.

·         Igen.-mosolyogtam. Délután, miután már kezem ügyébe került a párbajpultom elmentünk Kaiba Landbe.

·         Jaj ne már, biztosan itt van az a nagyszájú Kaiba. -nyafogott Joey

·         Vagy egy másik nagyszájú majom.-mutattam egy alacsony piros pólós fiúra.

·         Ismered azt a tökmagot?-kérdezte Tristan.

·         Sajnos igen, ő a régi osztály társam, Gama Maliki , másik nevén a csőrkirály.

·         A csőrkirály? Nem ő most a területi bajnok?-kérdezte Joey.

·         De igen, még a Tv-ben is benne volt, nagyon erős, madár paklija van.-mondta Yugi.

·         Ni csak kit látnak szemeim?-egyből elfogott az undor ha meghallottam ezt a rikácsoló hangot. Mindig is azzal jött hogy ő mindenben jobb nálam, de most fordul a kocka.

·         Gama. -fordultam felé.

·         Tényleg te vagy az. Még mindig bénázol vagy már benőtt a fejed lágya?-gúnyolódott.

·         Ni csak hogy pattog a kis törpe.-mondta Tristan.

·         Ni csak ki beszél te égimeszelő!

·         Ne szemtelenkedj!-kiáltott dühösen Tristan.

·         És ők a még bénább barátaid?

·         Biztosan olyan bénák?-kérdeztem, most az egyszer kihasználtam hogy a világ legjobbja áll mellettem. Yugi előlépett Joey és Téa mögül de megint a komolyabb formájában, Gama pedig fülig vörösödött.

·         Ó, Yugi mester micsoda megtiszteltetés hogy találkoztunk.

·         Elég a talpnyalásból Gama. Ha azt hiszed hogy mindenből olyan jó vagy bizonyítsd be! És ehez le kell győznöd Yamiát.

·         Hogyan te párbajozol? Na ne mond már, azon is csodálkoznék ha tudnád hova kell egy lapot letenni.-nevetett gúnyosan.

·         Elég! Ideje hogy végre fordítsak az álláson. Ezennel kihívlak egy párbajra!-mondtam komolyan.

·         Ez a beszéd Yamia, mutasd meg ennek a törpikének ki a jobb.

·         Kitől tanultál, mert ha magadtól vagy ezektől az égimeszelőktől a győzelemről lemondhatsz.

·         Én tanítottam Gama. -mondta komolyan Yugi. Ezek hallatán Gama ismét vörösre pirult.

·         Rendben, párbajozzunk, de mi legyen a tét?

·         A rangod, ha legyőzlek át adod a címedet és én leszek a területi bajnok.

·         Legyen, bár ezt kétlem, de ha én győzök megmutatom az egész világnak micsoda egy vesztes vagy !

·         Vagy nem.

·         Az 5-ös párbaj téren várlak, kapsz egy kis fölkészülési időt, vagy menekülésit.- kacagott és elment.

·         Yugi ezt nem tudom megcsinálni .-mondtam kétségbeesetten.-lehet hogy nagy volt a szám.

·         Ne félj, le tudod győzni csak jusson eszedbe mit tanítottam, és bízz önmagadban.

·         Így van és ne feledd mi a barátaid vagyunk és melletted állunk.

·         Köszönöm srácok.

·         És... ezt rakd el, ez az ajándékom amiért ilyen jól megtanultál mindent. - Yugi egy kártya lapot nyújtott oda nekem. A Fehér Fények Varázslónője. Meg se tudtam szólalni a csodálattól. Jól kihúztam magam és ökölbe szorítottam a kezem.

·         Mindent meg fogok tenni.-mondtam büszkén.

·         Ez a beszéd, és ne hagyd hogy elterelje a figyelmedet, biztosan sértegetni fog majd de te csak a párbajra és a kártyákra figyelj.

·         Igen.

·         Készen állsz?-kérdezte.

·         Persze, és győzni fogok.

·         Ez az , szurkolunk neked Yamia -ujjongott Joey- annak ellenére hogy nem velem játszatsz.

·         Ne haragudj Joey, majd bepótoljuk.

·         Nem baj most az a lényeg hogy megverd ezt a paprikajancsit.

·         Menni fog.-bíztatott Tristan.

·         Mind szurkolunk neked Yamia, meglátod a párbaj végére új területi bajnokot köszönthet a világ.-monda Téa.

·         Igen, menjünk.-mondtam.

·         Menjünk.-bólintottak. A következő pillanatba már egy hatalmas párbajtéren találtam magam. Gama már ott várt türelmetlenül.

·         Csak hogy ideértél, gondolom veszettül keresgéltél olyan lap után a paklidban ami legyőzhetne, szólok hogy nincs olyan lap a világon.

·         Majd meglátjuk.-válaszoltam komolyan.

·         Akkor kezdjük el!

·         Rendben.-magamra kaptam a párbajpultomat , csatlakoztunk a rendszerhez és megkezdődött az első igazi párbajom.

·         Párbaj-kiáltottuk egyszerre.

·         Én kezdek, megidézem a Sas sárkányt, támadó módban. Te jössz.-mondta. A sárkánya erős,1990-as a támadó pontja, de a Nílus hercegnője majd betapasztja a nagy száját.

·         Megidézem a Nílus hercegnőjélt.

·         Mit akarsz azzal a gyenge lappal ugyan már, rajta Sas sárkány! Sas karom csapás!

·         Ne olyan hevesen!

·         Mi?

·         Annyira elfoglalt a folyamatos szekálásom hogy meg sem vártad milyen lapot fordítok le.

·         Milyet?-kérdezte rémülten.

·         Egy varázslapot, a Nílus kardját ami 500-pontal megemeli a hercegnő támadó erejét és így már fölveheti a harcot a dilis madaraddal.

·         Ez az Yamia szép volt.-kiáltották a srácok.

·         Szép volt. - dicsért meg Yugi, én meg csak mosolyogtam rá.

·         Ne örülj annyira!-mondta nagyképűen.

·         Hm?

·         A többi ellenfelem is eddig bírta, leütöttél egy szörnyet hú de nagy hős vagy! Mindjárt megmutatom hogyan kell ezt a játékot játszani! Kristály Sólyom harcra fel!-kiáltotta közben egy átlátszó sólyom jelent meg.- és a kis hercegnődnek ezennel vége, kristály karom csapás!-és a hercegnő tényleg szilánkokra tört.

·         Ne rémülj meg Yamia,még nincs veszve semmi.-mondta bíztatóan Joey.

·         Hát nem tudom, a sólyom támadó pontja 2900-as, nincs szörnyem ami fölvehetné vele a harcot, hacsak...-gondoltam magamba.-lefordítok egy lapot és lehívom az óriás Szkarabeuszt, támadó módban.

·         Azzal a mini bogárkával meg mit akarsz? Mindjárt madárkaja lesz belőle!

·         Yugi, mit csinál?-kérdezte Téa rémülten.

·         Csak várd ki a végét!-mondta komolyan Yugi, közben fölnézett rám én meg bólogatni kezdtem, jelezve minden rendben lesz.

·         Kristály sólyom , kristály karom csapás!-kiáltotta.

·         Már megint elhamarkodottan támadtál!

·         Hogyan? Jaj ne egy csapdalap!

·         Ahogy mondod! Aktiválom a fáraó átkát ami minden olyan lapot aminek azonos a támadópontja a sólyoméval megsemmisül a paklidban!

·         Ne! Szinte csak olyan szörnyem van.- kiáltotta kétségbeesetten.

·         És persze a madárkádnak is vége.

·         Ne olyan sietősen!

·         Hogyan-kérdeztem meglepetten.

-Aktiválom az ellenátkot!

-Ne! Akkor a csapdám semmit sem ért.

-Bizony! És az erősebb lapjaimat is kijátszhatom most már. Húzok is.-lassan kihúzta a következő lapját, éreztem hogy a torkomban dobog a szívem, a homlokomról folyik a víz, a lapjaim pedig csúszkálnak az ujjaim közt annyira izzadt a kezem. Nagyon izgultam vajon mit fog húzni. Halk kuncogásba kezdett, majd ördögi vigyorral megszólalt.

-Ha, véged, ez a lap legyőzhetetlen.

-Mi az?-kérdeztem ijedten.

-Erről a lapról kaptam a nevem, a lapról amit még senki sem tudott leütni, a hatalmas Csőrkirály!!

-Ne!-kiáltottam. Ez a madár 3200-as támadóerővel bír, kizárt hogy legyőzzem, ah, kikaptam, ezúttal tényleg nagyobb volt a szám min a tudásom, az egész világ előtt megszégyenülök.-gondoltam magamban.

-Yamia!-szólított meg Yugi.-van a paklidban egy lap, egy lap ami...jelképez valamit, az elmúlt pár hétben remek párbajozóvá váltál, nem adhatod most föl! Mit tanítottam neked először? Mit? Emlékezz!-mondta kissé dühös hangon.

-Yuginak igaza van, hinnem kell a kártyák lelkében, ezt tanította először, mert ha nem elveszek a süllyesztőben, örökre. Ezért minden hitemet most a következő lapba fektetem.-gondoltam magamban.

-Ha tudtam volna hogy eddig fog tartani előbb elmegyek ebédelni.

-Ne gúnyolódj!-mordultam rá- inkább ismerkedj meg, a Fehér Fények Varázslónőjével!

-Minek a mijével?-Kérdezte értetlenül.

-Ez az!-kiáltották a srácok.

-Tudtam hogy megtalálod a megfelelő lapot Yamia. -mondta kedvesen Yugi.

-A varázslónőd 2500-as támadópontú, nem árthat az én Csőrkirálkyomnak!

-Az nem olyan biztos, mert ha párosítom a fehér fények koronájával akkor már könnyedén lesöpörhetem a madárkádat, mivel a korona 1000 ponttal is megnövelheti a varázslónő erejét.

-Nem igaz!

-Legyen ez a támadás annak a sok év megaláztatás bosszúja, fehér fény támadás!-kiáltottam, és abban a szent minutumban a Csőrkirály darabokban hullott szét.

-Nem ! Ez ugye csak egy rossz álom, nem lehet hogy egy ilyen kezdő, egy ilyen senki megverjen, engem!!! Nem!!-kiáltott fájdalmasan.

-Látod, látod Gama nem szabad lebecsülni