Will előtt egy sárkány jelent meg. Lehívta a Ka-ját. De nem is akármilyen Ka volt. Mindenki azt a Fekete Sárkányt várta, de helyette egy mégnagyobb fekete-fehér jött elő.
- Se: Ez mit jelentsen?
- At: Ki-Kisara Ka-ja összeolvadt az övével...
- Se: De ezt hogy...? Lehetetlen.
- Ba: Hadd mutassam be Lucifert. - elvigyorodott.
Igazából nem számított rá, hogy Will magába olvasztja majd Kisara Ka-ját. De így most már van esély rá, hogy legyőzzék a fáraókat. Bakura Setot vette célba. Diabound csapott egyet, ami lesodorta Setot a lóról, és egy közeli sziklafalhoz csapódott. Egyből elájult. A fekete-fehér sárkány Atemu felé közeledett. A mögötte álló emberek megijedtek, és inkább elszaladtak, egy-kettő maradt csak. Atemu amilyen gyorsan csak tudta, lehívta Osirist, Obelisket, és Rat. Le akarta egyből Halaktit hívni, de Lucifer - a fekete-fehér sárkány - gyorsabb volt, és egyből Obeliskre vetette magát. Atemu a mellkasához kapott, majd lerogyott a földre.
- W: Osiris, és ezzel Halakti is kilőve.
Nagyon kilátástalan volt Atemu helyzete. Seto ájultan fekszik, és a legfőbb ütőkártyáját is leütötték. Ekkor hírtelen éles fogakat érzett a hátába és a gyomrába. Lucifer úgy ahogy van felemelte a földről, majd felhasítva a bőrét, a földre dobta. Most nem követte el azt a hibát, amit előzőnek. Sérülés után nem engedte le a figyelmét, hanem egyből támadott. Osiris és Ra egyszerre támadt Luciferre. Tépték egymást ahol tudták. Atemu nagy nehezen felállt közbe, de ekkor Diabound is támadt, aki szintén nagyobb sérüléseket okozva Atemunak földre terítette. Atemunak már szinte minden porcikájából szivárgott a vére. Már mozogni is alig bírt. Ekkor Will is a mellkasához kapott, és üvöltve a földre rogyott, bár Lucifer még nem tűnt el. Bakura aggódva gugolt le mellé, nem foglalkozva Atemuval. Ő már úgyse bírt mozdulni.
- Ba: Mi a baj?
- W: Ellenkezik. - majd újra fölüvöltött - Ne most!
- Ba: Vonulj vissza. Innentől már elintézem.
Will csak bólintott. Lucifer valódi teste nagyon megerőltette a lányt. Bár elengedni még nem engedhette, mert akkor elájult volna, és nem tud Bakura segítségére sietni, ha esetleg bajba keveredne. És keveredett is. Hírtelen két nyíl landolt a lábába, amitől Diabound csak úgy eltűnt. Az íjat Seto tartotta. A nyíl hegye azzal az anyaggal volt bevonva, ami elzárja egy időre a Ka-t.
- Ba: A picsába. - ennyit tudott szólni, mielőtt Minotauros, akit Seto lehívott elsodorta volna, és a szakadékba esett.
Még a szikla szélét el tudta kapni, hogy ne zuhanjon le.
- Bakura! - kiáltotta Will, és hátranézett.
Ekkor elvette a figyelmét a sárkányról, ami egyből eltűnt. Will remegni kezdett.
- Nem ájulhatok el. - gondolta, majd nagy levegőt vett, és elindult segíteni Bakurán.
Szédült. Legugolt a szakadék szélére, és a kezét nyújtotta Bakurának. Közben Seto két ottmaradt emberének intett, akik kétoldalról elkapták Willt, és elrángatták Bakura mellől. A lánynak ereje se volt, hogy ellenkezzen. Seto nagy vigyorral a képén Bakura elé állt, majd rátaposott a lábára. Bakura felüvöltött.
- W: Neee! - kiabálta Will.
- At: Seto hagyd abba! - szólt rá erőtlenül, majd nagy nehezen felállt - Ne öld meg.
Nem a tolvajt akarta megmenteni, hanem a barátják, akit az ikonban hagyott. Végigondolta az egészet, és rájött, hogy az a test, amiben most Bakura van, az a másiké, aki Domino Cityben hagyott.
- Se: Nem fogom hagyni, hogy még egyszer megmeneküljön.
A lány kétségbeesett. Hírtelen Lucifer is megjelent, és elkapva Setot majd a szakadék felé repült.
- W: Most már nem is olyan vicces, mih?
A két férfi is engedett a lány fogásán, mikor ezt meglátták. Will odamászott a szakadék széléhez, és újra Bakura felé nyújtotta a kezét. Seto ezt nem bírta elviselni. Elővett egy kést, és eldobta. A kés egyenesen Bakura hátába állt bele.
- W: Ne! NEE!
Will megfogta Bakura kezét, és próbálta felhúzni, de nem volt ereje hozzá.
- W: Gyerünk Bakura! Húzd fel magad!
- Ba: N-Nem megy!
Will a sárkány szájában csüngő Setora nézett.
- W: Viszláát... fáraó! - elvigyorodott, majd a sárkánnyal ledobatta a szakadék mélyére.
- At: Nee! - kiáltotta Atemu.
A lány nem foglalkozott vele. A sárkánnyal felsegítette Bakurát. Bakura első dolga az volt, hogy kirántsa a kést a hátából. Majd erőtlenül elterült a földön.
- Ba: Gyere ide! - nyújtotta a kezét Will felé.
Will odahajolt, Bakura átkarolta a nyakánál, és megcsókolta. Atemu messzebbről figyelte őket, de nem tett semmit.
- Ba: Annyira örülök, hogy mellettem álltál.
- W: Ne mondj ilyeneket. - azzal leborult Bakura mellé.
Szótlanul feküdtek egymás mellett. Majd Bakura hírtelen elengedte Willt. Nem lélegzett többé. Meghalt. A lány sírva bújt hozzá. Érezte, hogy a vér az ő oldalát is elborítja. De nem az ő vére, hanem Bakuráé. Pár perce még nem ez volt. Pár perce még nyerésre álltak, és Bakura még élt. Will azt kívánta bárcsak elájult volna már. Hogy ne lássa azt ami körülötte van. Hírtelen Osiris szárnycsapásai halatszottak, majd Seto dühös léptei. Túlélte, hála Atemunak. Seto egyből Willhez ment, majd egy földön heverő dárdát kapott föl.
- At: Seto! Ne csináld ezt! - indult el felé.
- W: Maradj ott! - szólt rá Will, majd fordult egyet, h Seto szemébe nézhessen - Csak rajta ölj meg.
- Se: Épp azt teszem. - majd felemelte a dárdát, hogy lesúlycson.
- W: Remélem egész életedben gyötörni fog a bűntudat, hogy te ölted meg Kisarát. - azzal elájult.
- Se: K-Kisarát? - állt meg a keze - Ne szórakozz velem!
Seto lefagyott. Nem hitt benne, de valahogy mégis megvolt benne a remény, hogy Kisara talán még élhet. Eldobta a dárdát, majd Atemuhoz sietett. Már alig bírt állni a lábán. Ahogy odaért, egyből összeesett. Seto még el tudta kapni.
- At: Seto. Nagyon jól viselted gondját Egyiptomnak.
- Se: Ne! Ne búcsúzz!
- At: Túl sok vért vesztettem. Sajnálom...


Pár nappal később ébredt fel Will. Elég kényelmetlen helyzetben volt. A lába zsibbadt, és a két keze fájt. Egy sötét helyen volt. Rácsok vették körül, és a két keze a rácshoz volt kötözve. A vállán levő seb szépen el volt látva, és nem csak az, a többi is. És... és... az a piros köppeny volt rajta, amit Bakura viselt... még akkor, amikor élt.
- Se: Látom felébredtél. - gugolt a rács elé Seto.
- W: Hol vagyok? - kérdezte még egy kicsit kábultan.
- Se: Az én Veji Templomomban.
- W: Mit akarsz tőlem?
- Se: Vissza tudod hozni Kisarát, nem?
- W: Honnan veszed?
- Se: Tudom! Az a "csók" nem hiába volt.
- W. Igen. Kiszívtam a lelkét, hogy használni tudjam a Ka-ját, és egyesíteni tudjam az enyémmel. A fekete vérűek már csak ilyenek. Csak annyi az egész, hogy "visszaadom" a lelkét.
- Se: Szóval akkor... - vidult fel.
- W: Ne is álmodj róla!
- Se: Mégis mit képzelsz magadról? Koszos kis tolvaj vagy!
- W: Nem hinném, hogy a te helyzetedben én mondanék ilyet. Megölted Bakurát! Én miért ne tehetném ezt Kisarával?
Seto dühösen járkált fel alá. A lány erölködött. Fájásai voltak, mintha szülni készült volna.
- Se: Így nem fogod sokáig bírni.
- W: Tudod, Kisara megmentette az életedet. Ha nem ellenkezik annyit, nem fáradok le olyan hamar, és tovább fenntartom Lucifert. Amikor olyan hírtelen eltűnt... abban is az ő keze volt. Kár, hogy ennyi erőfeszítése után nem tudod megmenteni.
- Se: Ugyanolyan gonosz vagy mint Bakura! Mit akarsz cserébe?
- W: A fekete láncot.
- Se: Távozhatsz a te világodba, de a fekete láncot nem adom a te kezedbe!
- W: Biztos?
- Se: Igen. Ha ezért fel kell áldoznom Kisarát, hát legyen, de nem hagyhatom, hogy esetleg visszahívd Bakurát, vagy Zorkot. Egyiptom biztonsága mindennél fontosabb.
- W: Legyen. Visszaadom Kisara lelkét, ha hazaengedsz.
Seto kinyitotta a rácsot, majd eloldozta Willt. A lány remegő lábakkal állt fel. Több mint három nap telt el, de még mindíg fáradt volt Lucifer előhívása után. Visszamentek a palotába, majd Seto egyenesen Kisarához vezette. Egy ilyen kőből készült emelvényen feküdt, mellette egy másikon pedig Atemu.
- W: Meghalt? - állt meg Atemu mellett.
- Se: Nem. Szerencsére túl van a nehezén, így életben fog maradni. De túl sok vért vesztett.
Will odament Kisara elé.
- W: Mi a biztosíték, hogy nem vágsz át, és hazajutok?
- Se: A többiek is mennek majd veled, így alapból ki kell nyitni a kaput.
- W: Jó, de mi a biztosíték?
- Se: Nincs biztosíték. Bíznod kell bennem.
- W: Nem igazán megy, de sajnos muszály vagyok.
Odahajolt, majd újra lágy csókot lehelt a lány ajkaira. Kisara ficánkolni kezdett, mintha ölni akarnák, de végül megnyugodott, mikor látta mi történik. Will végül elengedte a lányt, aki felült, majd fel is állt. Ekkor Seto Will háta mögé került, majd elkapta, és a nyakához kést szegezett.
- W: Tudtam hogy ez lesz.
- Se: Csak egy aprócska kis vágás, és találkozhatsz a kis tolvajjal!
- Ml: Nem ez volt az egyesség, nem igaz? - szólalt meg Malik a bejárati ajtónak támaszkodva.
Seto leengedte a kezét, majd eldobta a kést. Kézen fogta Kisarát, majd kiment a teremből.
- W: M-Malik. - mondta elcsukló hangon, majd felé vette az irányt - T-Te élsz?
- Ml: Igen. Mikor Atemuék utánatok mentek, Mana ottmaradt velem, és ellátta a sérüléseimet.
- W: É-Én nem akartam. - állt elé.
Felé nyújtotta a kezét, de aztán megtorpant. Félt, hogy esetleg a fiú is megutálta a tettei miatt, akárcsak a többiek.
- Ml: Tudom. - bólintott mosolyogva.
Willt nem érdekelve, hogy utálja-e vagy sem, a nyakába borult. Malik is átölelte ezzel bizonyítva, hogy nem haragszik rá.
- Ml: Gyere, menjünk haza!
Azzal megfogta a lány csuklóját, és kimentek a trónterembe. Ott már várták őket. Ott volt Anzu, Jounouchi, Honda és Seto, és Kisara is. Bakura egy hordágyra volt fektetve. A fekete lánc a nyakában lógott... kettétörve. Nem sokára Atemut is kihozták egy hordágyon. Jounouchinál volt a másik fekete lánc. Ő nyitott ajtót is. Még mielőtt elindulhattak volna, Kisara odament Willhez, és mindenki nagy meglepetésére átölelte, és csak annyit mondott "Köszönöm". Will lesokkolva állt ott. Végül a négy fiú felkapta a két hordágyat, majd mindenki átlépett a kapun, maguk mögött hagyva a kopár sivatagot, és Egyiptomot.